Alapszabály

A Magyar Kézsebész Társaság Alapszabálya letölthető Microsoft Word formátumban az alábbi link segítségével. A letöltéshez klikkeljen az alábbi linkre az egér jobb gombjával, majd válassza a cél mentése másként opciót. MKT alapszabály 2020

 

A MAGYAR KÉZSEBÉSZ TÁRSASÁG

ALAPSZABÁLYA

 

 

Elhatározva a MAGYAR KÉZSEBÉSZ TÁRSASÁG mint Egyesület Alapszabályának megalkotását a PolgáriTörvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), és Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve, a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát, az 1991. szeptember 07. napján kelt és többször módosított alapszabály egyidejű hatályon kívül helyezésével.

 

 

  1. Fejezet

AZ EGYESÜLET ADATAI

 

  1. Az egyesület neve: Magyar Kézsebész Társaság /

 

  1. Az egyesület rövídített elnevezése: MKT

 

  1. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése:

angolul: Hungarian Society for Surgery of the Hand

 

  1. Az egyesület székhelye: 1081 Budapest Fiumei út 17.

Levelezési cím:3051 Miskolc Szentpéteri kapu 72-76.

 

  1. Az Egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnyilvántartás az

Alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

 

  1. Az Egyesület honlapjának címe: www.kezsebesz.hu

 

 

  1. Fejezet

AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGE

 

1./Az egyesület célja:

1.1.segítse elő a tagok szakmai képzettségének emelését, szakmai tevékenységük és alkotómunkájuk kibontakozását,

1.2.segítse az országos szintű társadalmi, etikai, tudományos és oktatási feladatok megoldását, vegyen részt a hazai közvélemény formálásában a gyors, és szakszerű tájékoztatásban, a tömegkommunikációs szervek és eszközök segítségével.

1.3.kísérje figyelemmel tagjai orvosi-etikai magatartását,

1.4.őrködjön tagjai erkölcsi tekintélye fölött,

1.5.érvényesítse tagjai erkölcsi és anyagi érdekeit a közérdekkel összhangban.

2./Az egyesület céljai megvalósítása érdekében:

2.1. tagjai kezdeményezésére a tagokkal történt egyeztetés után javaslattevő és véleményező tevékenységet fejt ki a szakterületét érintő döntések, tervek, fejlesztések, koncepciók, jogszabályok, állásfoglalások kidolgozásában, illetve módosításában,

2.2. folyamatosan tájékoztatja tagjait a távlati és időszerű egészségpolitikai elgondolásokról, fejlesztési célokról, kiemelt szakmai célprogramokról, döntésekről, szabályozásokról, különös tekintettel saját szakterületére,

2.3.a kézsebészet területén közreműködik az oktatás-tudománypolitikával kapcsolatos feladatok megoldásában,

2.4. előmozdítja tagjainak szakmai érvényesülését, alkotómunkájuk feltételeinek javítását, tevékenyen szorgalmazza társadalmi megbecsülésüket, melynek érdekében:

pályázatokat ír ki,

személyi javaslatokat tesz kitüntetések adományozására,

emlékérmeket és díjakat alapit, illetve adományoz,

2.5. kapcsolatokat létesít és együttműködik más nemzeti és nemzetközi szervezetekkel, társaságokkal, egyesületekkel, segíti, irányítja, összehangolja tagjai ezirányú tevékenységét,

2.6. az egyesület önmaga vagy tagjai útján tagként részt vesz nemzetközi és nemzeti tudományos, szakmai szerveztek munkájában, s ezekben megbízottjai útján képviselteti magát,

2.7. tudományos tapasztalatcserét és szakmai továbbképzést szolgáló nemzetközi, illetve nemzetközi részvételű kongresszusokat, konferenciákat szervez,

2.8. anyagi lehetőségeinek határain belül mindent megtesz tagjai külföldi kongresszusokon, szakmai rendezvényeken való részvételének előmozdítására,

2.9. a tudományos haladás, az egészség megőrzési program gyakorlati megvalósítása és a közvélemény formálása érdekében propaganda tevékenységet fejt ki,

2.10. felkérésre, illetve saját kezdeményezésre szakvéleményeket és tanulmányokat dolgoz ki, szerződéses megbízásokat vállal,

2.11. testületei útján figyelemmel kíséri a tagok egyesületi szerződéses munkavégzésének és a pályázatok hasznosításának rendjét, segíti a létrejött szellemi alkotások hazai és külföldi hasznosításának cseréjét,

2.12. az egyesületi célok gazdasági feltételeinek megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.

 

 

III. Fejezet

AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLY

 

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

  1. Fejezet

TAGDÍJ

 

Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét az egyesület Vezetősége határozza meg, amelyet minden tárgyév március 31. napjáig kell egyösszegben, az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

 

Az egyesület fennállása alatt, az újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj fizetésére nem kötelezhető, azonban az azt követő években minden év március 31. napjáig köteles az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

 

 

  1. Fejezet

A TAGSÁG

 

Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

Egyesület tagjai lehetnek:

  1. rendes tagok
  2. tiszteletbeli tagok

Az egyesületnek tagja nem lehet, aki foglalkozásától vagy közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll.

 

  1. Rendes tag

Az egyesület rendes tagja lehet az a magyar állampolgárságú, vagy Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező, folyamatosan és rendszeresen (azaz tevékenységének túlnyomó vagy teljes részében) kézsebészeti munkát végző sebész, traumatológus, plasztikai, ortopéd szakorvos, vagy szakorvos-jelölt orvos .

A belépni szándékozó a Vezetőséghez intézett írásbeli kérelemmel (belépési nyilatkozattal) kezdeményezi felvételét, melyben kijelenti, hogy a belépés feltételeivel rendelkezik, az egyesület alapszabályát elfogadja, illetve az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elismeri.

A rendes tagok sorába történő felvételről a Vezetőség dönt, egy vezetőségi tag és egy rendes tag írásbeli javaslata alapján.

 

  1. Tiszteletbeli tag

A kézsebészet fejlesztésében kimagasló érdemeket szerzett orvos, aki széleskörű szakmai tapasztalatait az egyesület munkájában hasznosítja, a Vezetőség tiszteletbeli taggá választhat.

Tiszteletbeli tagságra a vezetőségi ülésen a Vezetőség bármely tagja javaslatot tehet, e javaslatról a Vezetőség szavazással dönt. A tiszteletbeli tag, tagdíj befizetésére nem kötelezett.

 

A Vezetőség a „Magyar Kézsebész Társaság tiszteletbeli tagja” címmel együtt, díszoklevelet is adományozhat.

 

3./ A rendes, tiszteletbeli tag jogai:

A rendes tag joga:

 

Az egyesület közgyűlésén tanácskozási, indítványozási, szavazati joggal részt vegyen, tisztségviselőt választhat és tisztségre választható.

 

A rendes, tiszteletbeli tag további joga:

 

  1. részt vegyen az egyesületi szervezeti, szakmai és tudományos életében, az állásfoglalások és határozatok kialakításában, végrehajtásában, illetve az egyesület egyéb tevékenységében,

 

  1. részt vegyen az egyesület által rendezett kongresszusokon, vitákon és más szakmai-tudományos rendezvényeken, ezeken előadást tartson, vagy egyéb szakmai alkotását ismertesse, véleményét elmondja,

 

  1. az egyesület vezető szervei által meghatározott feltételek szerint igénybe vegye a Társaság szolgáltatásait, anyagi eszközeit, felszereléseit, berendezéseit,

 

  1. a nemzetközi szervezetekben vagy más szakmai társaságokban, egyesületekben létesített tagságához, illetve e szervezetekkel való kapcsolattartáshoz,

 

 

 

  1. a külföldi tudományos konferenciákra, kongresszusokra, szakmai tanulmányutakra való kiküldetéséhez,
  2. kezdeményezései, javaslatai megvalósításához,
  3. egyéb, az egyesület működését segítő, a tudományág fejlődését szolgáló tevékenységéhez, a szolgáltatás jellegétől függően ingyenesen, kedvezményesen, vagy térítés ellenében,
  4. az egyesület Főtitkára útján – az egyesület honlapján keresztül –folyamatos tájékoztatást nyerjen a Társaság bármely területén folyó munkájáról, eseményeiről, határozatairól, állásfoglalásairól,
  5. javaslatot tegyen az egyesület vezető testületeinek a kiemelkedő munkát végző tagok kitüntetésére, jutalmazására,
  6.  meghatározott feladatok elvégzésére az egyesülettel munka, ­illetve egyéb szerződéses jogviszonyt létesítsen,
  7. az egyesület testületeinek és tisztségviselőinek hibás döntései, határozatai, téves állásfoglalásai ellen szavát felemelje; a törvénysértő határozatot a tudomására jutástól számított 15 napon belül a Vezetőség előtt írásban indokolással ellátva tiltakozását kifejezze.
  1. A a tiszteletbeli tag különleges jogállása:

A tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt, de vezető tisztségviselővé nem választható.

Az egyesület rendes, tiszteletbeli tagjai jogaikat személyesen gyakorolják.

  1. A rendes, tiszteletbeli tag kötelezettségei
  2. az egyesület alapszabályának megfelelően tevékenykedjen,
  3. az egyesület testületeinek döntéseit, határozatait végrehajtsa,
  4. az egyesületi tevékenységgel kapcsolatos önként vállalt feladatait maradéktalanul, legjobb tudása szerint teljesítse,
  5. az egyesület vezető testületeinek felkérésére társasági tevékenységéről beszámoljon,
  6. a megállapított éves tagsági díjat – a tiszteletbeli tag kivételével – minden tárgyi év március 31-ig befizesse,
  7. az egyesület tagjai – a tiszteletbeli tag kivételével – vállalják, hogy a Társaság nemzetközi tagságával kapcsolatos, rájuk eső díjfizetési kötelezettség forint ellenértékét fedezik.

 

  1. Fejezet.

A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE, FELFÜGGESZTÉSE

A tagsági viszony megszűnik:

  1. a tag kilépésével,
  2. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,
  3. a tag kizárásával,
  4. a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével.
  5. a.) A tag tagsági jogviszonyát, az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszűntetheti.
  6. b.) Ha a tag nem felel meg az Alapszabályban írtaknak, az egyesület tagsági jogviszonyát harminc napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról, az egyesület Közgyűlése dönt.
  7. c.) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartása esetén, a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesülési szerv kezdeményezésére-, a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Ez esetben, a tisztességes eljáráshoz való jog elve alapján, a kizárást kezdeményezőjének kötelessége indokolással ellátni a kizárásra okot adó magatartást vagy körülményt. Meg kell adni a kizárás alá vont tag védekezéshez való jogát, amelyet mindkét fél írásban köteles, illetve jogosult közölni. A meghallgatást jegyzőkönyvbe kell foglalni, s azt a feleknek alá kell írni. A kizárás kezdeményezéséről, annak lefolytatásáról, – a Vezetőség indítványára – írásban előterjesztést köteles tenni a Közgyűlésnek. A kizárásról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni, és indokolással kell ellátni, mely tartalmazza a kizárásra okot adó tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről is tájékoztatni kell. A kizárási határozatot a taggal közölni kell.

 

A tagsági viszony felfüggesztése

Azon tagot, aki tagdíj befizetésére kötelezett, és a tárgyi év március 31. napját követő – a Vezetőség írásbeli felszólítása ellenére – 90 napon túli tartozása áll fenn, a Vezetőség, tagsági jogviszonyát határozatlan időre felfüggesztheti.

A tagsági jogviszony felfüggesztése alatt a tag jogait nem gyakorolhatja.

A felfüggesztésről szóló határozatot a Vezetőség, annak meghozatalától számított 8 napon belül írásban köteles közölni az érintett taggal. A határozatban a felfüggesztést kezdeményezőjének kötelessége írásban, indokolással ellátva azon magatartást, körülményt, illetve tényt közölni, amely a határozat jogalapját alátámasztja. Ez esetben is a tisztességes eljáráshoz való jog elve alapján, a felfüggesztett tagot megilleti a védekezéshez való jog. Az eljárás rendjére, a kizárásra vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

Amennyiben a tag, a felfüggesztésről szóló határozatot követő közgyűlésig, tagdíj-fizetési kötelezettségének eleget tesz, úgy a felfüggesztéséről szóló határozat megszüntetésének van helye. Ezen határidő elmulasztása esetén, a kizárás jogkövetkezménye alkalmazandó.

 

 

VII. Fejezet

TÁMOGATÓK

  1. Nagykorú magyar vagy külföldi állampolgárságú természetes személyek, illetve magyar vagy külföldi jogi személyek, társaságok, akik/amelyek az egyesület működéséhez erkölcsi, szellemi, anyagi támogatást nyújtanak, az egyesület támogatói lehetnek. A támogatók jelentkezését a Vezetőség fogadja el.
  2. A támogató jogosult meghatározni, hogy az általa önként nyújtott anyagi vagy egyéb támogatást az egyesület milyen célra használhatja fel, e körben őt a Vezetőség a felhasználás végrehajtásáról is folyamatosan tájékoztatja.

 

VIII. Fejezet

AZ EGYESÜLET SZERVEI

 

Az Egyesület vezető szervei:

 

  1. Közgyűlés
  2. Elnökség
  3. Vezetőség

 

 

1./A Közgyűlés

 

A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

 

A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

 

  1. a) az alapszabály módosítása,
  2. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
  3. c) a vezető tisztségviselők / Elnökség/, valamint a Vezetőség megválasztása, visszahívása, és díjazásának megállapítása,
  4. d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása,
  5. e) az éves beszámoló, – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása,
  6. f) a vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő/k az egyesülettel munkaviszonyban áll/nak,
  7. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt,
  8. h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
  9. i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni.

 

A közgyűlést az Elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

Ha a közgyűlést nem az egyesület székhelyére hívják össze, úgy a határozatképes közgyűlésen, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal térhetnek el, az egyesület székhelyétől eltérő helyen történő megtartásához.

 

A halaszthatatlan, késedelmet nem tűrő esetekben, a közgyűlési határozathozatalt, ülés megtartása nélkül is ezen Alapszabály lehetővé teszi, mely határozathozatalt az Elnökség a határozat tervezetének, a tagok részére való megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a határozati tervezet kézhezvételétől számított nyolcnapos határidőt biztosít, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során, a határozatképességre, a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor tekintendő eredményesnek, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne, ülés tartása esetén. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja.

 

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

 

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét, és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt, az eredeti időpontot követő 15. percben megkezdik.

 

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 2 napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, a kiegészíteni kért napirendi pontokkal kapcsolatban, minden esetben, annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően, külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

Az Elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest, a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát.

 

A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint – szükség esetén – 2 fős szavazatszámláló bizottságot.

 

A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

 

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

  1. az egyesület nevét és székhelyét,
  2. a közgyűlés helyét és idejét,
  3. a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét,
  4. a közgyűlésen lezajlott eseményeket, az elhangzott indítványokat,
  5. a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

 

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre          megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

 

A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,

d.) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy

  1. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

A közgyűlés a Vezetőséget egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással választja meg.

 

A közgyűlés az Elnökség tagjait, az újonnan megválasztott Vezetőség javaslata alapján, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja meg.

 

A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti, és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli, a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

.

2./Az Elnökség

 

Az Elnökség: az egyesület három, Vezetőségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség az Elnökét maga választja tagjai közül.

 

Az Elnökség tagjait a közgyűlés választja 3 éves határozott időtartamra.

 

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a.) a megbízás időtartamának lejártával,

b.) visszahívással,

c.) lemondással,

d.) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,

e.) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

f.) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

Vezető tisztségviselő az a nagykorú, személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

 

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

 

Az egyesület vezető tisztségviselői:

 

Az egyesület Elnöke

Az Elnökség tagjai: a Főtitkár és a Kincstárnok.

 

Az egyesület törvényes képviseletét: az Elnök, a Főtitkár, illetve a Kincstárnok látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

1./Az egyesület Elnökének feladata különösen:

 

  1. az egyesület képviselete hatóságok és más állami, társadalmi szervek, valamint nemzetközi szervezetek előtt,
  2. az egyesület nevében kötelezettségvállalás, kiadmányozás, igényérvényesítés elrendelése,
  3. a közgyűlés és a Vezetőségi ülés vezetése, a közgyűlés és a Vezetőség határozatainak aláírása,
  4. döntés és/vagy intézkedés a Vezetőség két ülése közötti időszakban a Főtitkárral egyetértésben a halaszthatatlan döntést és/vagy intézkedést igénylő ügyekben,
  5. a közgyűlési és Vezetőségi határozatok végrehajtásának ellenőrzése,
  6. a tisztségviselők működésének ellenőrzése.
  7. Az egyesületet a hatóságok és más belföldi, illetve külföldi szervezetek előtt, az Elnök, akadályoztatása esetén a Főtitkár, illetve megbízottjuk képviseli.

 

2./Az egyesület Főtitkárának feladata különösen:

 

  1. az egyesület vezetői szerveinek ülései között, a testületi határozatoknak megfelelően az egyesület ügyeinek folyamatos intézése,
  2. a jogszabályokban meghatározottak szerint döntés és/vagy intézkedés az Elnökkel egyetértésben; egyetértés hiányában az adott ügyben a Vezetőség dönt,
  3. a vezető szervek üléseinek előkészítése, a hozott határozatok biztosítása,
  4. a tagok tájékoztatása az egyesület munkájáról,
  5. az egyesület nyilvántartása,
  6. a tagfelvétel, és a tagság megszüntetésével kapcsolatos ügyintézés, vezetőségi döntésre való előkészítés.

 

3/ A Kincstárnok: a Vezetőség által javasolt, Elnökség egyik tagja.

A Kincstárnok a mindenkor hatályos vonatkozó rendelkezésekben foglaltak szerint kezeli a pénztárt, felügyeli, illetve biztosítja az egyesület anyagi ügyeinek intézését.

 

Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

 

a./   az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,

b./   a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,

c./   az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése,

d./   az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,

e./   a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése,

f./    az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,

g./   részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,

h./   a tagság nyilvántartása,

i./    az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,

j./    az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,

k./   az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele,

l./    döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

Az Elnökség üléseit évente legalább egy alkalommal tartja, szükség szerint videokonferencia lebonyolításával, több alkalommal is. Az Elnökségi ülést az Elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

Az Elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az Elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az Elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

Az Elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott Elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két Elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja,
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

Az Elnökség határozatait az Elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli, a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

 

A tiszteletbeli Elnök jogai és kötelezettsége

 

A tiszteletbeli Elnököt a mindenkori Vezetőség választja meg, és a Vezetőségben tanácskozási jog illeti meg.

 

A tiszteletbeli Elnök kötelessége, hogy az egyesület Alapszabályának megfelelően tevékenykedjen, a vállalt feladatait a legjobb tudása szerint teljesítse.

3./A Vezetőség

3.1. Két közgyűlés közötti időszakban a közgyűlés hatáskörét – a kizárólagos hatáskörök kivételével – a Vezetőség, vagy az Ügyvezetés gyakorolja.

3.2. A Vezetőség létszáma, -a háromtagú Elnökséggel (Elnök, Főtitkár, Kincstárnok) együtt,- 13 fő.

3.3. A Vezetőséget a közgyűlés 3 évre választja meg.

3.4. A Vezetőség, tagjai közül, a közgyűlés választja az Elnökség tagjait. Az Elnök/ség/i tisztség/ek/re szóló megbízás legfeljebb egy ízben hosszabbítható meg.

3.5 A Vezetőség munkájában a Tiszteletbeli Elnök tanácskozási joggal vesz részt.

3.6.A Vezetőség felelőssége, feladat és hatásköre.

A Vezetőség – a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések kivételével – határozatot hozhat a egyesület egészét érintő bármely kérdésben, intézkedik, és állást foglal a hatáskörébe utalt ügyekben. A Vezetőség tevékenysége, határozata, állásfoglalása, nem állhat ellentétben közgyűlési határozattal, állásfoglalással.

A Vezetőség végrehajtja a közgyűlés határozatait, illetve gondoskodik azok végrehajtásáról. Tevékenységéről a közgyűlésnek évente köteles beszámolni.

A Vezetőség feladat- és hatásköre:

 

  1. elkészíti saját Ügyrendjét,
  2. megvitatja, előkészíti a közgyűlési előterjesztéseket, határozattervezeteket,
  3. a magyar kézsebészet fejlődése érdekében hazai és nemzetközi tudományos üléseket, konferenciákat stb. szervez, rendez,
  4. megvitatja az országos jelentőségű tudományos koncepciókat és fejlesztési előrejelzéseket, kialakítja a hazai kézsebészet fejlesztésével kapcsolatos javaslatait,
  5. dönt a tagfelvételi kérelmekről, illetve a felvételi nyilatkozatok elbírálásáról, a Tiszteletbeli tagság illetve Tiszteletbeli Elnök választásáról; a következő közgyűlésig. A Vezetőség dönthet a tag tagsági viszonyának felfüggesztéséről, ha egyébként a kizárás esete merülne fel,
  6. a felfüggesztés megszüntetéséről vagy a kizárásról – Vezetőségi előterjesztés alapján – a soron következő közgyűlés dönt,
  7. meghatározza azokat a feltételeket melyek teljesítése mellett az egyesület különböző szolgáltatásait a tagok ingyenesen, kedvezményesen vagy térítés ellenében igénybe vehetik,
  8. rendszeresen tájékoztatja az egyesületet a kézsebészettel kapcsolatos hazai és külföldi eseményekről, a „Kézsebészeti levelek” formájában illetve az egyesület honlapján,
  9. képviseli az egyesület érdekeit a hazai és külföldi egészségügyi, szakmai és tudományos fórumokon az egyesületet, a tagokat, illetve a szakterületet érintő orvosetikai kérdésekben véleményt nyilvánít,
  10. irányítja az egyesület gazdálkodását, nemzetközi és a sajtómunkáját,
  11. kialakítja, illetőleg fejleszti kapcsolatait a nemzetközi szakmai szövetségekkel, társaságokkal, részt vesz a Kézsebészeti Társaságok Nemzetközi Szövetségének, (IFSSH) és az Európai Kézsebészeti Társaságok Szövetségének (FESSH) munkájában, melyekbe képviselőt delegál,
  12. jóváhagyja az egyesület évi utaztatási tervét,
  13. állást foglal az egyesületi Emlékérmek és Díjak alapításáról és odaítélésükről,
  14. különleges egyesületi feladatok és elvi jelentőségű kérdések megoldása céljából a szükséghez mérten ad- hoc, illetve külön bizottságokat állíthat fel, bízhat meg,
  15. a hazai kézsebészet fejlődése, fejlesztése érdekében pályázatokat írhat ki, fiatal kézsebészek számára, és dönt azok odaítéléséről,
  16. a tisztújító közgyűlést megelőző évben megválasztja a Jelölő Bizottságot.

A Vezetőség szükség szerint, de legalább félévente ülésezik. A Vezetőséget 15 napon belül össze kell hívni, ha tagjainak legalább 20 %-a vagy az Ellenőrző Bizottság a cél megjelölésével írásban kéri.

A Vezetőség összehívása az Elnökség feladata. A meghívót és a napirenden szereplő előterjesztéseket a kitűzött Vezetőségi ülés előtt legalább 7 nappal meg kell küldeni a Vezetőség tagjainak, az Ellenőrző Bizottság Elnökének, és az esetleges más meghívottaknak.

A Vezetőség ülésére esetenként, a napirendnek megfelelően tanácskozási joggal meg kell hívni a napirendben érdekelt tagok, illetve más érdekelt szervek képviselőit.

A Vezetőség határozatképes, ha az ülésen a szavazati joggal rendelkezőknek (a Vezetőség tagjainak) több mint fele jelen van.

A Vezetőség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

A Vezetőség bármely tagjának javaslatára a Vezetőség titkos szavazást határozhat el.

 

 

 

 

IX.

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

 

  1. Az Ellenőrző Bizottság a közgyűlés által választott 3 évre megválasztott, három tagból áll. A bizottság tagjai megbízásukkor, maguk közül Elnököt választanak.
  2. A bizottság kizárólag a Közgyűlésnek van alárendelve, csak annak tartozik felelősséggel.
  3. A bizottság figyelemmel kíséri az egyesület Alapszabály szerinti működését, így különösen a rendelkezésre álló gazdálkodását, gazdasági-vállalkozási tevékenységét, továbbá az ügyvitelre, az ügyintézésre, a nyilvántartásokra vonatkozó előírások betartását.
  4. A bizottság a megállapításairól tájékoztatja az egyesület vezető szerveit, és beszámol a közgyűlésnek.
  5. A bizottság szükség szerint szaktanácsadókat, eseti szakértőket vagy társasági tagokat is bevonhat a munkájába.
  1. Fejezet

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

 

  1.  Az egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. Az egyesület vagyonát növelhetik a gazdasági-vállalkozási tevékenységből és egyéb – jogszabályban meghatározott – forrásokból származó bevételek is.
  2. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj fizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  3. Az egyesület költségvetését a Vezetőség terjeszti a közgyűlés elé.
  4. Az éves költségvetési tervben jóváhagyott összegeknek rendeltetésszerű és a mindenkori előírásoknak megfelelő felhasználásáért, valamint az egyesület ingó- és ingatlan vagyonának kezeléséért a Vezetőség a felelős.

 

XI.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

Ezen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

Kelt: Pécs, 2019.október 11.napján

____________________

Dr Egri László

Elnök

 

 

Záradék:

Jelen Alapszabályt a Magyar Kézsebész Társaság a 2019. október 11. napján megtartott KGY.I/2019.10.11./10-11.számú Közgyűlési Határozata fogadta el.

Alulírott, mint meghatalmazott ügyvéd, egyben igazolom, hogy a létesítő okirat Egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a Létesítő Okirat módosítások alapján hatályos tartalmának a régi 1991. szeptember 07. napján és többször módosított Alapszabály hatályon kívül helyezésével.

 

Ellenjegyzem:

Dr. Técsy Tamás

ügyvéd

 

Iroda: H-3525 Miskolc, Kossuth Lajos u. 5.
(Kamarai lajstrom szám: V/167)

KASZ: 36070108

 

Kelt: Pécs, 2019.október 11.napján